 |
Az ókori sémi népek hiedelemvilágában
a dzsinnek a régi emberek szellemei voltak,
akik éjszaka jelentek meg,
és a hajnal első sugaraival eltűntek.
Képesek voltak láthatatlanná válni
és állatokká változni,
gyakran tették őket felelőssé
a betegségekért és az őrületért.
~ * ~ |
Az iszlám hagyományok szerint Allah fényből teremtette az angyalokat, tűzből a dzsinneket és porból az embereket. Egyesek úgy tudják, hogy a dzsinnek anyaga valamiféle sötét, füst nélküli tűz. Ádám előtt kétezer évvel keletkeztek, ám fajuk nem éri meg az utolsó ítélet napját.
Al-Kázvini meghatározása szerint „átlátszó testű, hatalmas légi állatok, amelyek sokféle formát ölthetnek”. Először felhőnek tűnnek vagy homályos vonalú, magas oszlopnak; később tetszésük szerint ember, sakál, farkas, oroszlán, skorpió vagy kígyó képében jelennek meg. Van amelyik hívő köztük; van, amelyik eretnek vagy istentagadó.
A dzsinnek áthatolnak a tömör falakon, röpködnek a levegőben, vagy épp hirtelen láthatatlanná válnak. Gyakorta ellátogatnak az alsó égbe, ahol azt is kihallgatják, mit mondanak az angyalok a jövőről; ezért tudják segíteni a varázslókat és jósokat. – Némely bölcsek szerint a dzsinnek építették a piramisokat, s talán a jeruzsálemi templomot is, Dávid sarjának, Salamonnak a parancsára, aki ismerte Isten Mindenható Nevét.
A dzsinnek háztetőkről vagy erkélyekről kővel pusztítják az embereket; szokásuk még, hogy elrabolják a szép asszonyokat. Leggyakrabban romok között, elhagyatott házakban, ciszternákban, folyókban és a sivatagban ütnek tanyát.
Mielőtt megölnénk egy hüllőt,
a Próféta nevében szólítsuk föl,
hogy távozzék;
ha nem engedelmeskedik,
joggal elpusztíthatjuk.
~ * ~
|
|
|
Az egyiptomiak azt állítják, hogy a dzsinnek keltik a homokviharokat. Úgy vélik, hogy a hullócsillagok Allah dárdái, melyeket a gonosz dzsinnek közé hajít. Zaklatásuk ellen tanácsos az Irgalmas és a Könyörületes Allahot szólítani.
– Az atyjuk és vezérük Iblisz. A dzsinnek, azaz démonok legfőbb vallástudósa volt, ám fellázadt Allah ellen, mikor nem volt hajlandó leborulni Ádám előtt, azaz megtagadta Allah parancsát. Lázadásának oka fennhéjázása, miszerint ő több lenne az embernél azért, mert őt Allah füsttelen tűzből teremtette, az embert pedig agyagból. Lázadása miatt örök kárhozatra ítéltetett, s az ember örök ellensége lett.
Az arabok úgy képzelték a dzsinneket, mint tűzszellemeket, bár néha démonokkal azonosították őket, különös tekintettel a succubusokra, olyan női alakot öltött démonokra, akik éjszaka látogatták meg a férfiakat, hogy vámpír módjára energiát merítsenek ezekből a találkozásokból. A hiedelem szerint a dzsinnek feleltek azért is, ha valakinek költői tehetsége volt.
A muszlimok nagy általánosságban hisznek a dzsinnekben, amelyek szabad akarattal rendelkező lények, akiket Isten füsttelen tűzből teremtett, hasonlóan, ahogy az embereket agyagból.
A dzsinneknek épp olyan társadalmuk van, mint az embereknek, esznek, házasodnak, meghalnak stb. Az emberek nem láthatják őket, de ők láthatják az embereket. Olykor szándékosan vagy véletlenül kapcsolatba kerülnek az emberekkel. Képesek jót és rosszat is tenni, amiben különböznek az iszlám angyalaitól, akik nem képesek az Isten ellen cselekedni, és sosem tehetnek rosszat.
Az iszlámhoz kapcsolódó mitológiában a dzsinneket lehetséges varázslat segítségével irányítani azáltal, hogy tárgyakhoz kötjük őket; a Lámpa Szelleme Aladdin történetében is ilyen dzsinn, akit egy olajlámpába börtönöztek.
A DZSINNEK FAJTÁI
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
| MÁRID |
 |
A márid egy nagy és hatalmas mágikus erővel rendelkező dzsinn. A máridokat megemlítik az iszlám előtti arab mitológiában és szerepelnek az Ezeregyéjszaka meséiben is (A halász és a dzsinn, Ali Baba és a negyven rabló). A dzsinnek közül a legnagyobb hatalommal bírnak, akár még kívánságokat is teljesítenek. Általában szigeteken, tengerek közelében élnek. A szó arab nyelven óriást is jelent.
A második leghatalmasabb dzsinn az arab mitológiában.
Ifrít a muszlim és arab mitológiában a dzsinnek egy fajtája, akik híresek erejükről és ravaszságukról. Hatalmas szárnyas lények, vannak köztük női és férfi egyedek is, földalatti barlangokban, régi romok közt élnek. Más dzsinnekhez hasonlóan ők is társadalomban élnek, mágikus hatalommal bírnak, de általában a gonosz dzsinnek közé tartoznak.
KARIN
A karín egy olyan dzsinn, aki egy emberhez van rendelve (mint egy őrangyal) és gonosz tettekre vagy Allah megtagadására sarkallja az embert. A Koránban is található utalás a karínokra.
GÚL
A gúlok az arab mitológiában olyan gonosz dzsinnek, akik Iblísz, a sötétség hercegének leszármazottai. A temetőkben és más, elhagyatott helyeken élnek. Képesek állandóan változtatni alakjukat, de mindig felismerhetőek maradnak szamárpatáikról.
Gyakran jelennek meg a sivatagban gyönyörű nő képében, hogy elcsábítsák az utazókat. A legkorábbi ismert írás, amiben megemlítik a gúlokat, az Ezeregyéjszaka meséi.
DZSINNEK A NYUGATI KULTÚRÁBAN
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
A gonosz dzsinnek megjelenési formái és szerepe általában megegyezik a keresztény démonokéval, amennyiben szintén képesek embereket megszállni vagy rávenni őket helytelen dolgokra.
A nyugati irodalmi művekben a dzsinnek, akárcsak Aladdin szelleme Az Ezeregyéjszaka meséiben, általában az olajlámpákban élnek és három kívánsággal jutalmazzák meg azt, aki kiengedte őket a lámpásból, míg a gonoszabbak kihasználják a rosszul megválasztott kívánságokat.
A nyugati kultúra egyik legismertebb dzsinnje a Korda Sándor nevével fémjelzett 1940-ben forgatott A Bagdadi Tolvaj című filmben szereplő óriás dzsinn. Ő is a gonosz dzsinnek közé tartozik; a szabad emberek iránt érzett gyűlölettől vezérleve el akarja taposni az őt kiszabadító Abut, a kis tolvajt. – Disney is feldolgozta Aladdin történetét egy egész estés rajzfilmben, meg sorozatban is, de készült horrorfilm is Halálmester címmel, amiben egy gonosz dzsinn garázdálkodik.
 ______________________________________________________________________________________________ |
